Az ikonok világa
( Egy jó szándékú kísérlet az ikonok iránti érdeklődés felkeltésére…)
A világon mindenütt ortodoxnak nevezett egyház is,- mint minden vallás –
kialakította a maga egyházi művészetét.
Az ikonon a festészet egy külön ágát értjük.
Kultikus táblaképek, melyeket az ortodox templomokban, kolostorokban
és a hívők az otthonaikban helyeztek el és tisztelnek még ma is.
Az ikonfestészet gyökerei a 4-ik századig nyúlnak vissza a palesztin-szír térségbe, ahol a Krisztus-hit a legkorábban terjedt el.
Ekkor jelentek meg az első, viszonylag egyszerű ábrázolások.
Az idő múlásával a vonások kifinomultak,a képi kialakítás egyre részletdúsabbá vált.
Később már jellegzetes ikonfestő iskolák alakultak ki, mint az:
athosi,krétai,italo-görög,italo-bizánci,makedóni,szerb,bolgár,román,lengyel és az orosz,
mely később már egyéni lelkiséget,szín-,és képhatást hozott létre.
Híres orosz ikonkészítő műhelyek:
vlagyimír-szuzdali, novgorodi, pszkov-i, jaroszlavli, kazany-i, paleh-i, moszkvai.
Így pl. a Mária ábrázolásokban is mutatkozik némi eltérés.
Az ikonok témájának megjelenítés-módját is pontosan meghatározott előírások rögzítik.
A glóriát a „megisteniesülés” szimbólumaként aranyozták.
Időnként a glória már túlnyúlik a külső keretre, jelezve ezzel, hogy az ábrázolt már nem e világi,
Ő már nem fér bele a „földi” méretekbe…,Ő ezen már túlnőtt…
athosi,krétai,italo-görög,italo-bizánci,makedóni,szerb,bolgár,román,lengyel és az orosz,
mely később már egyéni lelkiséget,szín-,és képhatást hozott létre.
Híres orosz ikonkészítő műhelyek:
vlagyimír-szuzdali, novgorodi, pszkov-i, jaroszlavli, kazany-i, paleh-i, moszkvai.
Így pl. a Mária ábrázolásokban is mutatkozik némi eltérés.
Az ikonok témájának megjelenítés-módját is pontosan meghatározott előírások rögzítik.
A glóriát a „megisteniesülés” szimbólumaként aranyozták.
Időnként a glória már túlnyúlik a külső keretre, jelezve ezzel, hogy az ábrázolt már nem e világi,
Ő már nem fér bele a „földi” méretekbe…,Ő ezen már túlnőtt…
A képek a tanítószolgálat szerepét is betöltötték.
Az ortodox templom legjellegzetesebb része az „ikonosztazion”- az a képfal,
mely elválasztja a szentélyt a templomhajótól.
Erre helyezték , – meghatározott rendszer szerint – az ikontáblákat.
A templom névadó szentje is ide, fő helyre került.
Az idők folyamán ezek a különleges alkotások is
gyakran ki voltak téve tűzvésznek és a háborúk pusztításainak…
Amelyek nem semmisültek meg teljesen, azok közül is sok megsérült, eltöredezett, megkopott.
Ezek egy részét átfestették, némelyiket fémborítással látták el…
Gyakran készültek házi használatra kis méretű, u.n. hordozható ikonok is,melyeket főleg Oroszországban a tatár vagy a török veszedelem elől menekülők-mint oltalmazójukat-magukkal vittek.
A megszentelt és a templomokban, kolostorokban, múzeumokban
féltve őrzött ikonok a mai kor számára is
a nemes lelkűséget, emberi szeretetet és a békét hirdetik…
